Jaj, mi lesz szegény amerikai felhasználókkal, többé nem javítja ki a fészbukos dolgozataikat a tanító néni

Ám szerencsére nem mindenütt lankad az éberség, Európa továbbra is marad a dedóban, szóval a Telex megnyugodhat.

Alkalomadtán mindannyian eltöltünk itt hosszabb-rövidebb időszakokat, ráadásul a kivezető út maga is egyfajta fájdalmas bolyongás.
Nyitókép: Shutterstock
Egyik este, éppen a szokásos nap végi ima után nagy robajjal, recsegve-ropogva végleg összetört K. János egója. Az első repedések már évekkel korábban megjelentek rajta, de hiába próbálta letapasztani, toldozni-foldozni, egy idő után már akkora lyuk tátongott rajta, hogy könnyűszerrel ki-be járhatott rajta bárki és bármi. A fájdalmas repedéseken át be-betoppanó hívatlan vendégek miatt K. János egója egyre agresszívabban morgott, vicsorított és harapott, mint egy házőrző kutya, ha támadást érez. Esze ágában sem volt átadni a helyét mindenféle jöttment idegeneknek, ezért egyre kényszeredettebben próbálta felhívni magára K. János figyelmét. Hol megbetegedett, hol szorongást, pánikot, depressziót idézett elő, hol pedig válogatott kísértésekkel bombázta őt.